Nézz tükörbe! Néha sokat akar a szarka...

Néha elgondolkozok azon, hogy egyes emberek mennyire nincsenek tisztában azzal, hogy milyenek. Hogy az, akinek hiszik magukat, mennyire távol áll a valóságtól. Na nem azért, mert hazudnak - maximum önmaguknak -, hanem mert összekeverik az énideáljukat a valódi énjükkel. A vágyaikat a rációval, az álmokat a környező világgal. Néha szükséges lemenni alfába kiüríteni magad, hogy aztán tisztábban és rendezettebben láthass mindent. Meditáció, introspekció, vagy talán csak pár nyugodt perc egy tea mellett, és az egész életedet átértékeled. Meg kell találni az okokat, a miérteket, a motivációd. Meg kell ismerned önmagad, az adottságaidat, illetve a gyengéidet is. 


Ha érdekel, nem a siker nyitja, csak az őszinte és helyes irányé, akkor ne habozz és olvass tovább a címre kattintva!



Tegyük fel, van egy álmod. Vagy akár több is. Remek! Máris jó úton haladsz, mert az emberek többségének még ez sincs, vagy már feladták, vagy rájöttek, hogy téves az irány és belefásultak, illetve páran csak úgy lézengenek közöttünk. Esznek, isznak, alszanak, akár a háziállataink. Szóval megérett benned egy elhatározás, ott ég benned. Lehet hogy csak pár perce, lehet, hogy már évek óta. Első lépés kipipálva. Aztán nézz magadba! Miért akarod? Mert mások ezt mondták? Mert bizonyítani akarsz? Mert gyermekkorod óta vonzódsz hozzá? Mert a kedvedet leled benne? Mert erre születtél? Vagy egyszerre mind? 

Ezek nagyszerű dolgok, ha megtartod a mértéket, de veszélyesek is lehetnek, ha a mérleg nyelve rossz elmozdul. 

Más ezt mondta? Miért? Ki? És hogyan? Fontos, hogy az illető ne legyen elfogult, vagy ne akarja beléd projektálni a vágyait. Ne légy bábú, mert később még megbánhatod. Ő, nem te vagy. És azt se engedd, hogy az elfogult szavak elbizakodottá tegyenek! Ha apuci, anyuci vagy netán a pajtid azt mondta, tehetséges vagy, az még nem jelent semmit. Ők jónak és ügyesnek fognak látni mindig, de nem biztos, hogy szakmailag releváns információval szolgálhatnak, vagy átlátják a helyzetet, vagy a fejlődési utat, aminek még csak az elején állsz.

Bizonyítani akarsz? Más orra alá dörgölni, hogy jobb vagy, mint ő? Az exed, a barátod/barátnőd exe, a kritikus szüleid vagy tanáraid arcára nézni és látni, amikor lehervad róluk a mosoly, vagy ahogy az eddig sohasem látott ámulat terül szét az orcájukon. Motivációnak elsöprő, de rengeteg buktatót tartogat. A legfontosabb, hogy már itt is a másoknak való megfelelés csapdájába estél, ami egy ördögi kör. Sosem leszel önálló és talpra esett, ha mindig azt figyeled, hogy figyelnek-e. Azt, hogy büszkék rád, vagy irigykednek talán. Mert gyakran egyoldalú a dolog. Előfordulhat, hogy számodra fontos ez a bizonyítási vágy, de a másikat nem is érdekli, mire vitted. Lehetsz akár Nobel-díjas, vagy Oscar-jelölt, ha a kiszemelt ember nem ül épp abban a pillanatban a TV előtt, amikor átveszed a díjat, az egész semmivé foszlik. Üres maradsz és elégedetlen, míg más a fél lábát odaadná azért, ami neked megadatott. Nem fogod értékelni, mert az, akinek a meg akarsz felelni, az nem fogja elismerni a fáradozásaidat, vagy a tehetséged. A boldogtalanság vermébe gyötrődsz majd örökké.

Veleszületett tehetség vagy? Ha imádod csinálni, a szakmai nagyérdemű is pátyolgat, emellett lehetőséget is kapsz, az szuper. Ám ez a jelenség-csoport ritka, mint a fehér holló. Lehet, hogy imádod, amit csinálsz, de sosem lesz elég gógyid, elég kreativitásod vagy ügyességed, hogy egy bizonyos pont felé kerekedj. Ilyenkor csak az segít, ha jó kapcsolatokat építesz ki, pasid, csajod, anyósod, apósod, közeli barátod valami fejes, vagy pénzes személy, aki majd előrelendít. Ez is megoldás. Csak mindig ott lesz az a kis tüske, hogy ez nem a te érdemed. Még ha később ki is derül, hogy érdemes vagy a figyelemre, tudni fogod, hogy vannak sokkal jobbak nálad, akik viszont nem jutottak ekkora szerencséhez. A verseny nem volt fair. Főleg, ha csak arra használtad az ismerősödet, hogy a hátán felgyalogolj a rivaldafénybe. Ha nem vagy antiszociális, érzéketlen tuskó, akkor bűntudatod lesz emiatt is. Mást kihasználni önző és kegyetlen dolog.

Ne legyen igazam, csak a pesszimizmus szól belőlem. Kicsit elveszett vagyok mostanában, ami csakis az én hibám, mert nagyok az elképzeléseim, de kevés a szorgalmam és az időm. Az előbb említett buktatókon kívül ez is nagy hiba: akarni mindent, de rögtön. Oroszlán vagyok, sajnos a véremben van, képes vagyok sokat markolni, aztán meg mindet elhullajtani. Ne kövessétek a példám! Nem jó egyszerre mindenbe belefogni, vagy éppen magasra tenni a lécet. A fejlődésnek vannak stádiumai, amit a türelmetlenség csak hátráltat. A titok nyitja: lépésről lépésre, és csak akkorát lépj, esetleg ugorj, amekkorát valóba elbírsz. nem kellemes a bokaficam. Ha kell, tervezz meg minden apró lépést, ami majd elvezet a csúcsig. Ez persze elég rugalmatlan hozzáállás, de ilyenkor jön a sors. Az egyik lépcsőt kirántják alólad? Hát ott a buksid, használd! Van kezed, van lábad, hát kapaszkodj meg másban! Készíts egy B-tervet, vagy egy C-tervet, elmehetsz egészen a Z-ig is, ha nem fáradsz bele. És nem fogsz, ha a cél, amiben hiszel, igaz és a szándékaid csakis belső motivációból erednek. 

Ne az hajtson, hogy híres legyél, vagy hogy sok pénzed legyen, csak annyi, hogy elégedett légy az életben, hogy meg tudj élni abból, amit szeretsz. Szerintem ez máris sokkalta több, mint amit az emberek többsége a magáénak tudhat.