Kutatásom (2012-13): Amatőr írók személyiségéről és mentális egészségéről

Ha érdekel titeket a személyiség-, vagy a művészetpszichológia, dióhéjban összefoglaltam nektek az első szakdolgozatom szakirodalmi áttekintését és eredményeit. Csemegézhettek. A cikk végén pedig belinkeltem a témában megjelent tudományos cikkem és a szakdolgozatom elérhetőségét. Bennük találhatóak a használt hivatkozásaim is. Ha elég felkészültnek érzem majd magam, a jelenlegi kutatásommal is előrukkolok, de még az egyetem titkárságán csücsül és várja az érdemjegyét. Túl friss még. 

Addig is, egy kis pszicho nektek:

Az ókorban a művészeket megszállottnak, melankolikusnak, már-már elmebetegnek tartották, amely elképzelés egészen a reneszánszig tartotta magát, a romantikában pedig már pozitívumként könyvelték el, ha egy alkotó magán viseli a világ összes fájdalmát, érzékeny és mélabús. A pszichológia születésével egyetemben kezdték el a művészeket tudományos eszközökkel is vizsgálni. Freud úgy véli, a művész introvertált és képzelete kiapadhatatlan, Csíkszentmihányi szerint az alkotók magányosak és ellentétes tulajdonságokat tudhatnak magukénak. Rengeteg személyiségleltár született, amely alapján elmondható, hogy az alkotókra más emberekkel szemben jellemző a gyors elmetempó, a verbális gazdagság, az impulzivitás, a bonyolultság kedvelése, a szarkazmus, az önérvényesítés, az intellektuális kockázatvállalás, az egymástól távol eső jelenségek közötti asszociációk létrehozása, az újdonságkeresés, a nyitottság, a fantáziaorientáltság, az imaginativitás, az intuitivitás. Nem igazán lelkiismeretesek, emocionálisan érzékenyek és szorongásra hajlamosak. Az átlagnál gyakoribb közöttük az alkohol, a drogfogyasztás, viszont erősen ambiciózusak, teljesítményigényük magas és nem kívánnak másokban jó benyomást kelteni. Ezzel ellentétben mégis azt állítják, hogy az alkotó tevékenység őrzi a mentális egészséget, segít a problémák megoldásában és segít az érzelmek átélésében, tudatosításában. Emiatt a művészek pályája elején általában található valamilyen törés, trauma, vagy jellemző rájuk a hányattatott gyermekkor, amely elől az alkotásba menekültek, az segített számukra elviselhetőbbé tenni a valóságot.

Kifejezetten írókon még nem végeztek személyiségkutatás, főleg nem élő, jelenleg is alkotó "egyedeken", ezért úgy gondoltam három éve, itt az ideje. Felvettem két hosszú személyiség kérdőívet csaknem nyolcvan emberrel, akik között talán ti is ott voltatok. Mindnyájan amatőr vagy profi írók, költők voltak.

Ezeket az eredményeket találtam:

Az írók többsége az alkotó munkát pszichológiai immunrendszerük, mentális békéjük fenntartása végett használják. Sokuk munkássága kezdődött egy traumával, vagy ha nem is egy megrázó életeseménnyel, akkor egy egészen triviális, mégis valódi krízis átélésével, magával a kamaszkorral. Az írás a coping/megküzdés egy formája. A várt eredményekkel ellentétben az írók mentális immunrendszere összességében mégsem mondható jobbnak vagy fejlettebbnek az átlag populációhoz képest, sőt mi több, bizonyos képességeik jóval alacsonyabb értéket mutattak, mint másoké. Valószínűleg alapjából véve kevésbé működőképes az írók mentális immunkompetenciája és az írást, versköltést használják arra, hogy érzékeny kedélyállapotukat helyrebillentsék, meggyógyítsák önmagukat. Tehát, az írás hatása nem mutatkozik meg a tesztekben, mivel nem veleszületett és állandó állapotot tükröz, de kedvező hatása megtartja az írók törékeny lelki egyensúlyát.

Ezek a változók lettek jobbak, mint az átlag populációé: Öntisztelet, az Empátia és a Leleményesség.

Ezek pedig alacsonyabb értéket értek el: Növekedés érzés, a Szinkronképesség, az Impulzus kontroll, Érzelmi kontroll és az Ingerlékenység gátlás. Az utóbbi három az érzelmi élet labilitásával áll összefüggésben, gátlásaik gyengébbek, érzelmeiket kevésbé fékezik.

A kitartás személyiségváltozó egyes kutatások szerint magas eredményt, mások szerint alacsony értéket mutat a művészeknél. Az én eredményeim szerint a művész-típusú vagy művészetekkel foglalkozó emberek kevésbé kitartóak. Ezeken kívül az Udvariasság is tendenciaszinten fordított korrelációt mutatott a jövőbeli tervek és a világhálón való publikálás változókkal. Mindemellett a standardizált értékeknél szignifikánsan alacsonyabb értéket mutatott. 

Meglepő módon, a nyitottság skálákon nem jelentkeztek pozitív eltérések az átlagpopulációhoz képest. Egyetlen tendenciát találtam csak és az is egy összefüggés volt az írással töltött évek és a kultúrára való nyitottság között. Ugyanígy alakult az extroverzióval kapcsolatban is. Szignifikánsan, de még tendenciaszerűen sem volt felfedezhető a Freud által feltételezett introverzió, vagy társaságkerülés. Értékeik átlagosnak mondhatóak ebből a tekintetből is. Ahogy Csíkszentmihályi írta, az alkotási folyamathoz bezárkózás, egy transz-szerű állapot szükséges, ami nem vonás, hanem csak állapotjelenség. Csak abban a pár órába lesz az alkotóból introvertált, később visszakerül megszokott és nagyjából állandó személyiségvonásaihoz. A másik érdekes dolog, amire felfigyeltem, hogy hiába lett a Társas monitorozás/Empátia skála szignifikánsan magasabb az átlag populációtól, az Udvariasság alskála szignifikánsan alacsony lett, ami azt jelenti, hogy a kutatásban részvevő emberek kevésbé képesek érzékelni mások szükségleteit. Valójában a szakirodalom is szerteágazó és egymásnak ellentmondásos eredményekről számol be.

Egyéb érdekes eredmény: az életkor pozitív összefüggést mutatott a pszichológiai immunkompetencia, az érzelmi kontroll, a szinkronképesség, a szociális alkotóképesség, az énhatékonyság, a növekedésérzet, valamint dinamizmus változókkal, tehát ezek a vonások a kor előrehaladtával fejlődnek, gyarapodnak. A világhálón való szereplés együtt járt az ambiciózus tervekkel, a nyomtatásban való megjelenéssel, valamint azzal, hogy hányan támogatják az író pályáját. Tehát itt fontos megjegyezni, hogy a szociális támogatás pozitívan hat a kreativitásra és az ambíciókra. Ezen kívül az is kimutatható volt, hogyha valaki publikált szerző, az a való életben, a szociális életben is jobban boldogul, társas kapcsolatai kielégítőek. 

Innen letölthető a kutatáshoz fűződő cikkem, itt pedig a szakdolgozatom. :)

Ha egyéb kérdés felmerül akkor pedig nyugodtan kérdezzetek. :)