Reflektorfényben: Lesley MacBeltine! GRIMM: Sötét Mesék - Villáminterjú

Egy interjúsorozat keretei között bemutatom nektek a Grimm: Sötét Mesék szerzőit. Negyedik áldozatom Lesley MacBeltine, akinek a szerzőink közül a legtöbb története szerepel a válogatáskötetben, és nem mellesleg a borítót is neki köszönhetjük. Sőt, még egy titokról is lerántja a leplet! Fogadjátok szeretettel a vele készült interjút!

Az elsők között csatlakoztál a Grimm kötethez. Emlékszel, hogyan kezdődött az egész, mi volt az alapkoncepció?

Lesley: Kicsit ködös, elég régen történt… De úgy emlékszem, Lir Morlan vont be a projektbe és akkor még úgy volt, hogy csak egyetlen novellát írok. Pontosan nem tudom, mi és mikor változott meg, de amikor ténylegesen is belevágtam, elolvastam egy Grimm-válogatást, hogy inspiráljon. Meg hogy egyáltalán képben legyek magukat a meséket illetően, hiszen elég sokat kiforgatott közülük a popkultúra. Ami engem illet, vagy igyekeztem a feldolgozott mesék legkorábbi, még jóval a Grimm testvérek munkásságát megelőző változataival foglalkozni – ez elsősorban a Torony foglyában érhető tetten –, vagy megtalálni bennük és erősíteni azt az elemet, amitől igazán sötétek és borzongatók lehetnek.


Te készítetted a kötet borítóját is. Mesélnél egy keveset a munkafolyamatról?

Lesley: Egy régi számítógépes játék borítója adta az ötletet, már ami az erdőt és a színválasztást illeti. Mindenképpen kevés színnel akartam megoldani, nyomasztó hangulatra törekedtem, ahol a gomolygó, természetellenesen vér színű ködben minden, ami valóságos, csupán sziluett. Az erdő számos mesében felbukkan helyszínként, ezért is választottam. A teljességhez persze az is hozzátartozik, hogy volt egy teljesen más elképzelés is az enyémmel párhuzamosan, ám azt végül elvetettük, de ez a kép is átesett jó néhány változtatáson – részben saját döntésre, részben a többiekkel egyeztetve –, mire megszületett a végleges változat. Az egyetlen részlet, amihez semmi közöm, a korhatár-jelzés a jobb felső sarokban.


Lesley MacBeltine néven három novellád szerepel a kötetben, de tulajdonképpen egy negyedik írás is a nevedhez kötődik. Melyik ez, és miért pont ezt jelentetted meg más név alatt?

Lesley: Lasse Penttinen – Egy év és egy nap. Eredetileg ez is Lesley Macbeltine novella lett volna, csak jelezték, hogy úgy már túl sok lenne belőlem… A többivel összehasonlítva ez stílusában is más és nem annyira véres vagy durva, mint a másik három. Erre volt a legegyszerűbb azt mondani, hogy valaki más írta.

Miért pont azokat a meséket választottad, amelyekről végül a történeteid alapjául vettél? Van, amelyik számodra különleges jelentést hordoz, vagy valamiért fontos számodra?

Lesley: Sok mesében volt olyasmi, ami megfogott, de nem akartam olyat, illetve olyanokat választani, amiket már oda-vissza feldolgoztak, kiforgattak, átalakítottak, modernizáltak stb. Fontosabb szempont volt, hogy találok-e a választott mesében olyan elemet, amit ötvözhetek valami valóságossal, mint például egy történelmi esemény, egy személy vagy egy helyszín, mert úgy gondoltam, hogy ezáltal kevésbé meseszerű, viszont alkalmasint sokkal borzongatóbb lesz a kész történet.

A négy novella közül melyik áll hozzád a legközelebb?

Lesley: Az Egy év és egy nap. A Torony foglya született meg elsőként, bár a végleges formáját csak jóval azután kapta meg, hogy a többit is megírtam; a Ballag a katona igazából több mesét is egybeolvasztott és inkább a sötét humor jegyében született. A Tizenegy átka egy „akarok még egyet írni” eset volt, egyrészt megtetszett a mese, másrészt jó lehetőséget adott a többi történetem szereplőinek összehozására. Hab a tortán, hogy a helyszínül választott Ingolstadt történelme még meg is támogatta a cselekményt néhány kellően sötét részlettel…

Na de miért az Egy év és egy nap: szerettem írni, visszafejteni kicsit a Holle anyó-mesét a mitológiai alapokig és aztán azokból az elemekből építeni egy részben új történetet és adni egy újszerű értelmezést a mese tanulságának.

Jelenleg dolgozol valamin? Mesélnél egy kicsit róla?

Lesley: Ó, halomban állnak a félkész és vastagon lesz… khm, későbbi és alapos kidolgozásra váró ötletek. Van köztük posztapokaliptikus, ami az egyik kedvenc témám, horror és dark fantasy, illetve olyan is, amit a leginkább talán steampunknak tudnék nevezni, noha bőven van benne más is, mint fogaskerék-mintás ruhák, gőz és túlgondolt hegesztőszemüvegek…

Köszönöm az interjút, Laci!


Ha az interjú felkeltette a érdeklődésedet, a nyomtatott kötet itt szerezhető be: https://undergroundbolt.hu/termek/grimm-sotet-arnyak/

Az ekönyv pedig itt kapható: https://undergroundbolt.hu/termek/grimm-sotet-mesek-ekonyv/

Molyon is fent: https://moly.hu/konyvek/szilagyi-helena-szerk-grimm-sotet-mesek


Megjegyzések

Facebookon is!

Népszerű bejegyzések