Szakmai önéletrajz, vagy valami hasonló, valami kezdemény...

Mihelyt megtanultam írni, elkezdtem történeteket alkotni. Kezdetben állatmeséket találtam ki, amit tizenkét éves koromban az osztálytársaim unszolására egyre gyakrabban írtam, hogy nap, mint nap olvashassák a folytatást. Ebben az időszakban született az első befejezett kóbor kutyákról szóló (Tapmancs sorozat) regényem is, csak sajnos elhagytam.

Tizenhárom-négy évesen tértem át az emberekről szóló történetekre, ám ekkor még a képzőművészet, főként a rajz és kerámiázás állt életem központjában. Nyolcadikos koromban fővárosi második helyezett lettem a nem rajztagozatosok kategóriájában. Ezt követően a Szinyei Merse Pál Gimnázium biológia-kémia tagozatára nyertem felvételt, mert a művészetek mellett a reáltantárgyak is érdekeltek. A középiskola első két-három évében a háttérbe szorult a rajzolás és az írás is, időmet az iskolai kórus, dalszövegírás és a tanulmányaim kötötték le. Miután kiléptem a kórusból, visszatértem a pennához, és tizenhét évesen befejeztem az első, nagyobb lélegzetű művemet, aminek címe „Utazás a múltba” lett. Ebben az évben megnyertem az iskolai irodalomversenyt is, ahol egy angol nyelvű verset kellett lefordítani. Ezután sorra születtek meg a regényeim, bár nem mutattam meg őket senkinek se, mert egyik irodalom tanárom sem kedvelt visszahúzódó természetem és egyedi világnézetem miatt. Csak szórakozásból alkottam.

Katt a címre, és olvass tovább! :)


2008 júliusában érettségiztem le kitűnő eredménnyel, irodalom tanárnőm meglepetésére magyarból is ötösre. A következő évben, mivel nem vettek fel egyetemre, dolgoztam és mellette még inkább az írásnak szenteltem az időm. Egy amatőr írói oldalon publikálni kezdtem, illetve a Novum Verlag Kiadó szerződést kínált a fentebb említett regényemre, ám a nagyvonalú ajánlatot vissza kellett utasítanom anyagi helyzetem miatt.

2009 szeptemberében Szegedre költöztem, mert felvételt nyertem a Szegedi Tudományegyetem pszichológia szakára. 2010 augusztusában kezdtem el pályázgatni, ekkor már nem csak regényeket írtam, hanem novellákat is. Pár hónappal később egy amatőr írói oldal társszerkesztője lettem, és sorra jelentek meg műveim főként a Holnap Kiadó gondozásában. 2012-ben kezdtem el dolgozni a szakdolgozatomon, amely az amatőr írók személyiségvonásairól és pszichológiai immunkompeteciájáról szólt. Ezzel a témával kerültem be Bálint Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem Pedagógiai Intézet tanárjának Virtuális Kutatóműhelyébe, és hamarosan meg is jelent náluk erről egy cikkem is a konferencia kötetében.

2013 januárjában letettem a záróvizsgámat, így diplomás Viselkedéselemző lettem, illetve ugyanekkor kezdtem el gyakornokoskodni a Queer Kiadónál, mint blogszerkesztő és cikkíró. Első cikkem, ami náluk jelent meg az a „Honnan jön az ihlet?” címet viseli.

Jelenleg öt befejezett ifjúsági regényem, illetve egy befejezetlen van, emellett egy négy kötetes urban fantasy-n dolgozom, aminek már az utolsó könyvénél tartok. Ha időm és energiám engedi, még rengeteg más műfajban ki fogom próbálni magam, hiszen még sok-sok ötletem maradt és születik folyamatosan.