Dupla szerelem

Meg lehetne akár tripla is, de ne részletezzünk! A helyzet az, hogy most nagyon elvagyok szállva, amit szeretek, ilyenkor bármi is történjék, nem tud letörni. Nem történt igazából semmi, mégis minden. Két hete három napon keresztül csak rajzoltam, születtek még nekem is tetsző képeim, csak lenyúlta a tanár, de no problémo. Ezen, vagy a következő héten visszaszerzem! Kicsit kreatívkodhattam, alkothattam, és nem csak grafittal, hanem pasztellel is. Itt már megvolt a FLOW, de a folytatás...

Így indult a tavaszi szünet, aztán a húgom megkért, hogy adjam oda neki a Táltosok öröksége c. regényem első kötetét, mert már 2009-ben megírtam, de még mindig nem olvasta. Ő róla van szó, talán már hallhatatok róla itt a blogomban, vagy tőlem: http://siratoll.blogspot.com/2013/11/a-taltosok-oroksege-sorozat-i-pirkadat.html

Szóval neki is veselkedtem, hogy újra átolvasom, mindig ezt csinálom, ha valakinek odaadom az írásomat vagy beküldöm valahova. Előtte szánok rá pár napot, hogy újra átrágjam magam rajta. Nem is tudom hányszor, talán háromszor-négyszer átverekedtem már magam ezen a kéziraton és természetesen mindig megújulva, más szemmel, több tudással nyúlok hozzá. Csiszolgatom, alakítgatom, de biztos vagyok benne, hogy még mindig nem tökéletes. Sőt talán át kellene írnom a narratíva miatt, mert van benne E/1, E/2 és E/3 is, ami talán zavaró lehet az olvasónak, bár én direkt így szerettem volna elválasztani benne az álmot a valóságtól,a  főszereplő gondolatait a többiekétől...

Aztán ha már így végigmentem rajta, úgy voltam, a folytatást is átjavítom, hátha a húgom arra is kíváncsi lesz, ha befejezi ezt. Most már több, mint a felénél tartok... ha kész, akkor pedig fel is pakolok ide egy kis fülszöveget és pár részletet belőle megspékelve egy amatőr borítótervvel. Kedvet kaptam hozzá, sőt a befejezésre váró negyedik kötet hátralévő néhány fejezetét is meg fogom írni. Már régóta várat magára, mert közben két új kéziratba is belekezdtem, meg a novellákra több időt hagytam, ami nem is baj, csak sajnos, közben teljesen eltávolodott tőlem ez a világ, a szereplők, a történet. Az is letört, hogy elküldtem egy regény pályázatra, ahol rögtön kiesett a szűrön. Úgy éreztem, nincs értelme befejezni, pedig három év munkája volt a kötetekben. Mint egy megszállott, úgy írtam napról napra! Néha csak egy-két bekezdést, máskor öt-hat oldalt is. Szerelem volt, ami újra fellángolt. 

Egy régebbi toll rajzom a második kötethez kedvcsinálónak

Most lendületet ad, talán többet járok jelenleg a fantázia világban, mint a valóságban, de szeretek újabb ötleteket kitalálni, más világokban kalandozni. Szóval beszippantott, így a tanulmányaimra egyáltalán nem tudok koncentrálni, nem is akarok, nem beszélve arról, hogy van itten nekem egy párkapcsolatom is, szóval nálam igaz, egyszerre lehetek kétszeresen is szerelmes, más momentán nem is fér bele. Jó érzés néha csak sodródni, átadni magad az áramlatnak. Remélem, más is érzett már így, mert kurva jó dolog, bár lehet, hogy emiatt sokan bolondnak tartanak...