Az emberiség (2010) - És ez így van jól (Underground Kiadó)


És ez így van jól - ez az antológia címe, amiben szerepel az alábbi novellám. INNEN megrendelhető most akciósan. Két éves szerződést kötöttem rá, ami már évekkel ezelőtt lejárt, így már nyugodt szívvel én is közzétehetem az általam írt rövidke írásom. Olvashatják immár legálisan!  A rövid történet a Föld pusztulásáról és fájdalmáról szól, arról, hogy mit élhet át és mit okozunk neki mi emberek.


Az emberiség


Az anyaföld termékeny ölében született meg a világegyetem legönzőbb faja. Kihasználta és felhasználta, amit önzetlen otthona kínált számára. Ette állatait, kitépte virágait, kibányászta kincseit. Kipusztította erdőit és kezei által halt ki a mamut, a dodó, és az erszényes farkas. Nem becsülte meg nagylelkű jutalmát, folyton-folyvást pazarolt és méltatlankodott. Gyárakat, autókat és hűtőgépeket épített, dezodorral fújta magát, és ezzel széjjelszaggatta az ózonpajzsot. Vegyszerekkel és bombákkal üzérkedett, s balgán használta őket, míg az irányítás ki nem csúszott a kezei közül. Élhetetlenné tette környezetét és a környezetében élő minden fajt. Önmagát is meghazudtolta, gyökereit megtagadta. Isteni magasságokba tört, hatalomra és halhatatlanságra vágyott. Majd mikor az emberek ellepték a naiv bolygó minden szegletét, és mint a paraziták, a végletekig kiszipolyozták adományait, egymás ellen fordultak. 
Gaia ezt látva megroskadt a súly alatt, az emberiség terhe felemésztette minden tartalékát. Látta teremtményei pusztulását és leghívebben szeretet gyermeke féktelen és kizsákmányoló terjeszkedését. Hőn szeretet fiai hátba támadták. A Föld szeme könnybe lábadt bánatában és szökőárakat zúdított a szárazföldekre. A temérdektelen könnyfolyamtól megemelkedtek a tengerek és óceánok megtisztítva a fertőzött talajt. Szíve meghasadt, a földlemezek kettéváltak és csuszamlásuk megrázta a tájat magába nyelve minden fekélyt és varrt. Sóhaja szélviharokat és tornádókat támasztott, szégyenében égő orcája hőhullámokat keltve megemelte a hőmérsékletet, amely felborította a törékeny homeosztázist. Sírt, szenvedett és szégyenkezett az emberiség miatt, míg az önző kis lények talpaitól serkenő fájó viszketés el nem múlt.
Egy megkönnyebbült lélegzetvétel és a gyász csendje ereszkedett a Földanya vén kobakjára.

Nem volt faj, mi ilyen hamar csúcsra hágott volna, és süllyedt el a felejtés fertőjében. Pár évezred telt el csupán születése pillanatától kezdve és kipusztult – írja a Galaktikus Enciklopédia földi években mért időszámítás utáni 3000-ben megjelenő kiadása – a homo sapiens nyomtalanul eltűnt a Föld felszínéről… És ez így van jól.

Megjegyzések

Facebookon is!

Népszerű bejegyzések