Mert ez igenis munka

"Az író olyasvalaki, aki élete nagy részét magányosan tölti egy írógép előtt" /Barbara Frischmuth/



Hát, ezt a mai világban inkább úgy mondanánk, hogy egy számítógép szövegszerkesztő alkalmazása előtt, de egyébként van benne igazság. És nem is olyan rossz dolog, amíg az embernek van rá belső motivációja, mert akkor ez okozza számára a boldogságot és ez a szórakozása. Ám ritkán lehet jó történeteket, vagy karaktereket alkotni anélkül, hogy ne mászkáljon, utazgasson össze-vissza, tapasztaljon az írópalánta minél többet a világból, ahol él. Szóval ez a kettő nem zárja ki egymást, inkább kiegészíti. Vannak otthonülős, alkotós napok és akadnak bulizós, élmények kajtatásával töltött időszakok is. 

Az elmúlt 48 órában az előbbiben tobzódtam, mostantól jön az utóbbi. 

Összességében belevágtam egy fantasy novellába a Lidércfény pályázatára, ahol még egyszer sem kerültem dobogóra, de éppen ezért kihívás és ezért lenne nagyon nagy elismerés, ha egyszer sikerülne. Szóval jelenleg a közepén tartok, de a héten ki akarom végezni. Aztán írtam egy cikket a felvételiről, ami másnap meg is jelent a Tágrazárt Szemmel oldalain. Pedig nemrég jelent meg ott az egyik sci-fi történetem első része. A Tollal.hu felületén megszerkesztettem körülbelül 8-9 verset, illetve novellát. A többségével nem volt sok gond - talán ha eggyel szenvedtem -, inkább a megfelelő kép megtalálásával bajlódtam. Mellesleg a Queer Kiadóval is megbeszéltünk egy szerkesztősségi megbeszélést, ami különböző gondok miatt nem jött össze, de Dórival, a főszerkesztőmmel facebookon átrágtuk a napirendi pontokat, amik velem kapcsolatosak. Egy hetek óta esedékes ajánlómat végre kipakolhattam a blogra, illetve váratlanul egy adománygyűjtési posztot is ki kellett helyeznem az esti órákban. Később pedig újabb ajánlók és regényrészletek is majd napvilágot látnak majd a blogon. Nem beszélve arról, hogy este még Balázs, a Tollal.hu főszerkesztője is küldött pár jó recenzió lehetőséget, amire le is csaptam. Olvasni sosem árt, főleg ha valaki írással foglalkozik. 

Szóval nem unatkoztam, pedig két napig ki sem mozdultam itthonról. Ma pedig turbóra kapcsolok és megünneplem, ha felvesznek mesterképzésre, de azt is, ha nem!