Nem vesztem el, sőt!

Ideje egy rövidebb bejelentkezésnek, és bár most még nem hoztam új témát vagy novellát, de íme pár örömhír:

A hónapban két helyről is visszajelzést kaptam arról, hogy írásaim nyomtatásba kerülnek. Az elsőről már írtam, az "Új akropolisz" gondozásában az "Egymásért" c. prózám egy antológiában kap helyet, a másik, a Nyakonöntött Próbagoblin Szolgáltatóház révén jelenik meg, tehát a "Titkok" után kijön a "Diabolika" is náluk. Illetve tervezésben van még egy kötet, de oda még meg kell írnom az ominózus novellát, mert még csak a képzelet szintjén létezik.

Másik téma: elhelyezkedtem pszichológusként egy hetes otthonba, másfél hete nyüvön ott az ipart, még szokom a környezetet és ismerkedek a srácokkal, így ennek köszönhető, hogy kevésbé vagyok aktív. Emellett két módszerspecifikus képzést is tanulok, a művészetterápiás éppenséggel ma kezdődik. Már várom. Szóval most a pszichológusi hivatásom van előtérben, viszont itthon pötyögök ezerrel és nem felejtettem el az írói vénámat sem!

És apropó pszichológia! Elstartolt a JóLÉlek Pszichológiai Alapítvány blogja is, amit mától kezdve az én blogomról is elértek, oldalt a bloglistáról. Főként pszichológiai témákat boncolgatunk majd kollegáimmal, eseményeket és alkotásokat tárgyalunk ki lélektani szempontból. Az elkövetkező hetekben nekem két cikkem is megjelenik az oldalon. Itt is közzéteszem a linkjét, olvassátok, osszátok: http://jolelekalapitvany.hu/blog/

Ám igyekszem az írásaimmal is haladni, több irodalmi pályázatot is megcéloztam az ősszel, szóval majd olvashattok a bukásaimról, vagy netalántán a sikereimről nemsokára. Biztos ez leghőbb vágyatok! XD Emellett "A táltosok öröksége" újra boncasztalra került, a nyári renoválás után újabb javításokat kezdtem meg rajta. Eddig az új jelenetek írásával vesződtem és a történet követhetőségét, a szereplők szerethetőségét tettem középpontba, most a mesélő személyét egyesítem, mert nagyon kusza volt a perspektíva, több narratíva is létezett a történetben. Most mindet a közeli E/3-ba pakolom. Nagyon-nagyon sok mindent át kell írnom és úgy érzem, így Szonja távolabb kerül tőlem, viszont valószínűleg éppen ez kell, hogy olvashatóbb legyen a regény és szerethetőbb a karakter. 

Ja, és hogy miért csinálom ezt? 

Mert lassan két hónapja egyetlen kiadó (bár csak 4-5 helyre küldtem el) sem válaszolt azzal kapcsolatban, hogy kiadják vagy sem, még annyit sem írtak, hogy pocsék az egész. Szóval dolgozom még rajta, aztán keresek még pár kiadót, ha elkészülök vele. Nem adom fel, mert tudom, hogy az alapsztori eredeti, a szövegtörzs már évek óta kész és van kapacitásom olykor-olykor javítani az írástechnikai buktatókon.