89. Ünnepi Könyvhét az én szememen keresztül

Bár a 89. Ünnepi Könyvhétbe kisebb lelkesedéssel vágtam bele, mint a Könyvfesztiválba, sokkal több regénnyel gazdagodtam. Inkább olvasóként voltam jelen. Valahogy elfogyott a nafta, meg ezen a rendezvényen hivatalosan nem is dedikáltam. Meg sorolhatnám még, két kéziratom átjavításával és szerkesztgetésével is szórakozok, teljesen belebonyolódtam a Diabolika világába, ecetere. És az is igaz, hogy szombatra ígértem magam, aztán mégis pénteken mentem ki aszalódni a tűző napon. Szóval, semmi sem úgy alakult, ahogy terveztem, de ez nem gond, a nyár mindig előhozza a spontaneitásom.

A könyvhétre a húgommal és az ő barátnőjével, Patival mentem, aki történetesen a A valóságon túl blog írója is. Nem egyszerű tortúra volt, a térkép szerint sorban haladtunk a pavilonok mentén, 1-től 144-ig, egyet sem hagytunk ki. Akadtak kiadók, ahol jócskán elidőztünk. Ilyen volt többek között a Twister Media is, ahol végül beszereztem Frey Éva debütáló kötetét és meglepetésemre fel is ismertek engem. Első körben könyves bloggernek hittek, ami belefér, hiszem a Lendület Magazinnál is foglalkozok hasonlóval, de amiért ők emlékezhetnek rám, hogy ott voltam a szinopszis kurzusukon. Erről még írni fogok részletesebben is, de a lényeg, hogy sokat tanultam belőle és sikerült a Diabolika tartalmát egyetlen oldalba belesuvasztanom. Megizzasztott jócskán! Szóval, ahogy bedobtam, hogy a "kurzus", máris közös nevezőre kerültünk és szorgalmazták, hogy minél előbb küldjem be a kéziratot hozzájuk. Kéne-kéne, de még mindig ülök rajta, hátha jobbá csiszolhatom. Ha elküldeném, olyan végleges lenne... Hamarosan már nem lesz időm tovább halogatni.

Ahol megálltunk még hosszabb időre, az a Fumax és a Delta Vision, aztán ahol szülinapi ajándékot vásároltunk nekem, az az Athenaeum Kiadó és a Tuan, (de ezek a könyvcsodák még nem publikusak, mert csak augusztusban kapom meg őket), és persze végül, de nem utolsó sorban megérkeztünk az Imádom a könyveket standjához is, ahol két regénykém is strázsált, lepakoltam a könyvjelzőimet és dedikáltam egy példányt az Ahol a part szakadból. Random, totálisan illegálisan. Bűnöző lettem, jaj. :D

Azt hiszem, rendesen kiszáradtam és csaknem hőgutát kaptam, de megérte, sok szép regénnyel gazdagodtam, főleg, hogy utána még a Bookline Könyvesboltjába is beugrottam pár antikvár könyvért, amit A Táltosok Öröksége sorozatom háttérkutatásához vásároltam. Majd meggebedtem a kötetek súlya alatt! Annyi baj legyen, nem igaz?