...remények, fránya remények

Mert mostanában ilyen képekkel ütöm el az időmet.
A regényeimből kiemelek idézeteket, és ezeket osztogatom.
Na meg, nem mellesleg ilyen mostanában a hangulatom is.
Nemrég indult az év és máris január utolsó napjához értünk.  Borzalmas, hogyan telik az idő!

Mondjuk azt sem állíthatom, hogy unalmas volt, mindig történt egy s más. Volt itt tanulás, vizsga, munka is dögivel, készült jó pár interjú és írtam is egy keveset. Jelenleg két novellám vár a megjelenésre, még a szerkesztési fázisban vannak és előbb-utóbb csak megszületnek valamelyik antológia hasábjaira. Bizony. Hogy nyomtatásban megjelennek, az már biztos. Hogy mikor? Az még kérdéses. Ha lesz újabb infóm, majd közlöm.

Addig is pár cikk, amit az elmúlt hónapokban készítettem:




INTERJÚ:


Most, hogy így visszaolvasom / visszanézem, nem is gondoltam, hogy ilyen sokat publikáltam az elmúlt 3-4 hónapban a Lendület Magazinnál! Jó ránézni. És jó érezni, hogy ennyi embernek sikerült segíteni abban, hogy jobban megismerhessék őket.

Az elmúlt hetekben belevágtam egy teljesen új regénybe is (ezt a veronai buszbaleset ihlette), még csak pár oldalra rúg, de a fejemben már körvonalazódott a sztori. Lassan megszületik. De még aktívan dolgozik bennem, formálódik, alakul...



Random kép, random szöveggel. 15-16 éves önmagam
és az ominózus regényem, amely magánkiadásban
látott napvilágot.
Régebbi regényeimet is renoválom-renováltam, hamarosan házalni kezdek újra, mert még mindig nem adtam fel azt a naiv, bolond álmomat, hogy valaha egy nagyobb kiadó is kiadja valamelyik regényem. Indultam három pályázaton is, nyilván több száz hozzám hasonlóan lelkes írópalánta társaságában, ezért nincsenek nagy reményeim, de azért hátha. Ebből egynél rá is jöttem, hogy nem nekem való, mivel félév alatt képtelen lennék segítség és jó marketing nélkül 300 regény eladására, amire viszont a kiadó a szerződésében kitér. Na nem. Annyira nem őrültem meg, hogy eladósodjak, így is van elég kifizetni valóm a képzéseimre, a diákhitelre és ugye, valamiből még élni is kéne, meg saját lakásra félretenni. A BKK bérletről nem is beszélve! Pfuj... Szóval tulajdonképpen végül csak két regénypályázaton indultam, de ez inkább a lelkiismeretem megnyugtatása, mintsem valódi lehetőség. Persze, akadt már, hogy 100, vagy 200 jelentkezőből helyezett lettem, vagy bekerültem a legjobb 20-ba egy-egy prózámmal. De egy regény... az teljesen más. Mint a mellékelt ábra is mutatja, ezen a területen még csak a magánkiadásig jutottam.

Emellett dolgozom egy rövidke szerepjáték történetén is (Diabolika c. kéziratom sztoriját veszem alapul), amiből alkalmazást akarnak készíteni. Olyasmi lesz, mint egy Kaland Játék Kockázat könyv, csak applikáció formában, letölthető lesz majd gépre, mobilra. Igaz, sok megkezdett projekt és megkeresés van a hátam mögött, sok nagy ötlet dőlt már össze és enyészett a semmibe. És egyik sem miattam vallott kudarcot, inkább azt mondhatjuk, hogy idővel elfogyott a szufla. Úgy a csapatból, az ötletből. Én meg feleslegesen melóztam. Hányszor már! Merem remélni, hogy ez a történet végre révbe is jut.

És nem utolsó sorban itt az utolsó grafikai munkám mutatóba, az első, amit szinte teljesen PS-ben készítettem a Roadkill Redneck zenekarnak. :)



ÉÉÉÉÉs a lényeg! Február a farsang és a szerelem hónapja, na meg az AKCIÓKé! Hamarosan olyan akciókat indítok a regényeimre, hogy aki eddig nem tudta beszerezni, de szerette volna, most itt lesz rá az alkalom! Addig is innen lehet csemegézni:



Megjegyzések

Facebookon is!

Népszerű bejegyzések