Viszlát 2018!

Ritkán marad időm a blogomra. Ennek oka, hogy idén már két online magazin munkájában is közreműködök szerkesztőként. A Lendület Magazinon könyvajánlókat és interjúkat készítek többségében, a Porcelánszív Irodalmi Folyóiratban pedig egy teljes rovatot vezetek, az Árnyak Hangját. Ez az online életem javát kiteszi, így kevés erőm jut a saját blogolásomra. Most mégis megpróbálkozom vele.

Idén elkészült a 21 éves koromban elkezdett Dévald novellafüzérből regénnyé avanzsált történetem kézirata, nyolc évet ült a fiókban az első öt rész arra várva, hogy folytassam. További három korábbi regénynek szánt írásommal is foglalkoztam, bétáztattam, újraszerkesztettem, javítgattam őket. Sajnos, vagy szerencsére - majd  a jövő eldönti -, egyik regénypályázaton sem jutottak tovább, így akad dolgom velük még bőven. Hogy ez milyen úton-módon fog történni, még rejtély, de igyekszem felvértezni magam mindenféle segítséggel. Addig inkább olvasok és tanulok, egy újabb nagyobb lélegzetű alkotásba nem szeretnék belevágni, míg a régieket kiadható állapotba nem sikerül renoválnom. Részt vettem a Twister Media [bekezdés]-műhelyének szinopszisíró kurzusán júniusban, ami megadta a kezdő löketet az írói tanfolyamok irányába, amelyektől eddig a pszichológusi pályám miatt végzett képzések vették el az időt, és bár kettő még folyamatban van... mégis úgy érzem, más területen is itt az ideje a változásnak.

Az olvasásba belehúztam, egyéni rekordot értem el, 2018-ban 58 könyvet végeztem ki, ami az eddigi havi 1-2 kötettel szemben egész jó teljesítmény. Jövőre 100 kötet a cél. Gyúrok rá, már felhalmoztam egy tetemes várólistát is az ügy érdekében. Ha valaki ír, annak nem árt olvasottnak is lennie. Több kedvencet is avattam nagy örömömre, a sci-fik között  S. J. Kincaid A ​kárhozott, Iain M. Banks Fegyver ​a kézben, valamint Philip K. Dick két regénye, az Álmodnak-e ​az androidok elektronikus bárányokkal? és Kamera ​által homályosan lett toplistás, a magyarok közül Wass Albert Vérben ​és viharban kisregénye fogott meg leginkább, illetve a kedvenc zsáneremben, a fantasy-ban is sikerült új kedvencet találnom Ed McDonald Éjszárny regénye révén.

Persze értem el apróbb sikereket is. A vendég c. novellám kikerült az Árnyak Hangja oldalára, még mielőtt átvettem volna a rovatot. Ez és a Kóbor macska c. írásom miatt kerültem a szerkesztőség látóterébe és kértek fel a közös munkára, amire nagyon büszke vagyok. Az ign.hu Vaják pályázatán a "Szörnyen szeretlek" c. fanfiction történetemmel nyertem meg egy Sapkowski által dedikált Tűzkeresztség Vaják regényt. Borzasztóan örültem neki! Pár napja pedig megjelent a karácsonyi antológiánk Lélektánc - Sötét örvény címmel, amiben Tabula rasa című írásom olvasható. Természetesen értek rossz hírek meg kaptam kritikákat is, amelyeket igyekszek a helyén kezelni és megfogadni, hiszen ez az alkotói lét velejárója.

Emellett mérföldkő volt az életemben, hogy idén kijutottam a Könyvfesztiválra és a Könyvhétre is, így egész mozgalmas és eseménydús volt a tavaszom és a nyár eleje. 

Több megjelenésem is függőben van, így jövőre két, ha nem több novellám lát majd napvilágot, az egyik mindenképp nyomtatásban. Amint elérhető lesz, veletek is tudatom!

Addig is szép, olvasásban és alkotásban gazdag évet kívánok nektek! Jövőre még találkozunk!